Kutatóintézetünk elkötelezett abban, hogy keresse és teoretikus szempontból előkészítse a jövő számára releváns formák, utak és témák felszínre törését, amelyek által a mostanra klasszikussá vált teológiai megközelítések és olvasatok várhatóan radikálisan megújulnak majd. Nem egyszerű vérfrissítésre, újrafogalmazásra, hanem paradigmaváltásokra számítva hisszük azt, hogy a Lélek inspirációi valóban képesek megújítani a Föld színét (Zsolt 103).
Az öltözködés ősbűnhöz csatolt bibliai képét és a számos vallás között a kereszténységre is jellemző negatív testkép benyomásait kiegyensúlyozandó a kereszténység teológiatörténetében ékes példákat találunk arra is, hogy a szépség vagy az öltözködés mint önkifejezés a szó eredeti értelmében evangéliumi. Napjaink társadalmában a legfontosabb kulturális mintázatok egyikeként a divatban olyan egyetemes és intenzív fenomént látunk feltárulni, amely a divattörténeti korábbi szakaszaihoz képest a XX. század második felétől mostanáig egyedülálló módon képes embereket összekötni és szétválasztani, ösztönözni és korrupcióra késztetni. Ezért a divat és teológia, illetve vallástudomány ennek a – börtönben fogvatartottaktól a római pápáig és a populáris kultúrától a magát elitnek tekintő rétegig mindenki által beszélt – nyelvnek a vizsgálatára kell, hogy szegődjön a harmadik évezred elején.
Az öltözködés, amely egyszerre lehet megvallása vagy elfedője a hívő ember identitásának, legélénkebben a népvándorlás kezdete óta a muszlim és keresztény kultúra különbségében érezteti hatását Európában, Ausztráliában és Észak-Amerikában. Ezért Fashion & Theology kategóriánk első posztjait, a ramadán idején, a muszlim hitűek öltözködésének szenteljük.