A Dolce&Gabbana felemás kollekciói muszlimoknak

A ramadáni divatról szóló sorozatunk harmadik részeként a Dolce&Gabbana divatház abaja-kollekcióit tekintjük át, amelyek jóllehet általánosságban pozitív fogadtatásban részesültek, néhány erős kritika is érte az olasz divatház ezen lépését. Ez a nyitás egy nagyobb, átfogóbb hullám része, amelyben részt vesz több európai és amerikai tervező is, akik elkezdtek muszlimoknak külön kollekciókat tervezni, főleg a ramadánra időzítve. A cikksorozatunk első részében ezeket a ramadáni kapszulakollekciókat vizsgáltuk vallási háttérből kiindulva, a második részben pedig a 2017-es kínálatot tekintettük át.

A muszlim nőket nem lehet egyetlen meghatározó ruhadarabbal jellemezni, ahogyan pusztán a születési hely alapján sem állapítható meg semmi fontos az egyénről. Hiszen az mindig elmondható, legyen szó akárkiről, hogy számos tényező határozza meg az indentitását, amelyek közül több egyszerűen megváltoztatható. Ilyen az öltözködés is: a muszlim nők számára létezik olyan viselet, amely egyértelműen jelzi a vallásukat, ezzel ellentétben például világi keresztényeknél nincs olyan ruházat, ami ilyen meghatározott jelentéssel bírna, vagy ekkora figyelmet kapna. Az iszlámban ez a ruhadarab a hidzsáb, amely – bár a jelentése rendkívül sokrétű-, gyakran egy nagyobb méretű kendőre utal, amelyet a hajuk eltakarására használnak. Ez természetesen többféle anyagból készülhet, legtöbbször szabadon választható a színe, és többféle módszerrel is megköthető. Vagyis legalább annyira jól variálható stíluselem, mint akármelyik más ruhadarab.

Egyébként néhány közel-keleti országban járva látogatóként szükségünk lehet olyan kendőre, amivel eltakarjuk a hajunkat, ahogy keresztény templomban is problémát jelenthet, ha a vállunk vagy térdünk látszik. A pápai audienciák öltözködésre vonatkozó protokolljáról nem is szólva, ahol a nők öltözködésére rengeteg szabály vonatkozik, ilyen például a ruhák színére vonatkozó korlátozás. De visszatérve az iszlám előírásaira, fontos leszögezni, hogy ha egy muszlim nő nem hordja a hidzsábot, azzal nem tagadja meg a vallását.

Az utóbbi években szinte új trendként figyeltek fel a muszlim vásárlókra a nemzetközi divatházak. A csoport felső rétegének vásárlóereje miatt a tervezőknek külön gondja van arra, hogy a luxustermékeket számukra is elérhetővé tegyék. Ehhez pedig minden márka szívesen csatlakozik, főleg a bevételre koncentrálva, de a gyakorlat közvetetten az iszlamofóbia ellenében is hat. A divat ebben az esetben tehát kultúrák és vallási előírások találkozási pontjává válhat, ahol egy divatház kínálatában tökéletesen megfér egymás mellett a miniszoknya és a hidzsáb ahogy ez a Dolce&Gabbana esetében is így van.

Az olasz márka például 2016 januárjában mutatta meg először a külön abaja-kollekciójának lookbookját. Az abaja olyan, könnyű anyagból készült, leggyakrabban egy bő kabátra hasonlító ruhadarab, amely egyszerűsége mellett jól variálható különböző szettekben, és a tervezők is kiélhetik kreativitásukat a díszítése során.

Forrás: Vogue Arabia

 

Tehát a tavalyi év elején felröppent hírek alapján ez egy határozottan új irányvonala volt a nagy múltú divatháznak, amely azonban nem nevezhető mentesnek az átgondolatlan ötletektől. Az új irány csak ennek a márkának volt új, és a kiadott kollekció sem nevezhető úttörőnek, hiszen ezt az elismerést inkább adnám a 2014-es DKNY ramadáni kapszulakollekciónak, amelyre kvázi kezdőpontként hivatkozunk a szent hónapra kiadott ruhák kapcsán. Így ha több elismerés nem is, de annyi biztosan jár a Dolce&Gabbanának, hogy betartották a játékszabályokat: a hosszú ujj hosszú volt, a bokáig érő tényleg bokáig ért. Ez tehát elvileg, a vallási előírások szerint viselhető kollekció. Persze, néhány abaján feltűnik az áttetsző csipke vagy a rövidebb ujj, de ezek is megfelelőek és elfogadhatóak a vásárlók egy részének, a döntés lehetősége adott számukra.

A képen szereplő neutrális, már-már unalmas színek mellett a márka meghatározó motívumai szintén megtalálták az útjukat a tavaszi-nyári kifutóról a 2016 januárjában megismert termékekre. Megjegyzendő, hogy nem csak a Közel-Keletre gondoltak a termékek elosztásakor. A párizsi, milánói, londoni és müncheni butikokba is jutott belőle, amely alapvetően  üdvözlendő, még akkor is, ha az abaják -természetesen nem kizárólagosan- az öböl-menti államokban ikonikusak.  A kampány fotói bővelkednek kiegészítőkből is: különböző méretű bőr táskák, gazdagon díszített oversized napszemüvegek, illetve ékszerek és órák is szerepelnek, tehát nem bízták a véletlenre a fotózás styling részét sem.

1
Dolce&Gabbana Abaya és RTW SS16

Domenico Dolce és Stefano Gabbana az Abu Dhabiban kiadott The National napilap exkluzív interjújában nyilatkozott az ötlet hátteréről. Állításuk szerint a fő céljuk az volt, hogy a márka a kínálatával minél több nőt megszólítson a világon, azaz minél több nő hordhassa azokat. Ez természetesen kizárólag a muszlim vallási előírásokhoz való igazodásra utal, nem pedig arra, hogy az árfekvést is diverzebbé tegyék (elvégre tudatosan zárták le a D&G-t, amely a márka olcsóbb vonala volt 2012-ig.) Saját bevallásuk szerint az új irányra alaposan felkészültek, utánanéztek az abaják különféle szabásainak, és az anyagok közül gondosan válogattak- ez persze alapvető elvárás azon a szinten, ahova az olasz márka pozícionálja magát. Egy ezt megelőző interjúban, az első kollekció terveivel kapcsolatban azt nyilatkozták, hogy a ruhadarabokon lesz csipke és mintázat is – “nem túl sok” – , ám úgy látszik, az alkotói folyamatban mégis feladták ezt az elvet a minták felhasználásával kapcsolatban.  

Míg a Dolce&Gabbana első kampánya nem volt speciálisan időzítve, a második már ramadánra érkezett, vagyis ezzel csak a már meglévő hullámba kapcsolódott be. A kollekciók hangulata nem megkülönböztethető, mindkettőben csipkével díszített és  harsányan, a kifutóról ismert mintákkal díszített darabokkal találkozunk. Ezek mindegyike az átlagos, hétköznapi stílus fölé van tervezve.

2
Forrás: The National

Azok számára, akik még ezek után sem hinnék el, hogy a Dolce&Gabbana előszeretettel használja a különböző, itáliai ihletettségű mintáit annyi ruhaterven, amennyin csak lehetséges, álljon itt a következő példa.

3
Dolce&Gabbana RTW SS17 és Abaya 

Tehát a trend töretlen az olasz divatház értelmezésében, ezúttal a két képet a 2017-es őszi-téli kifutóról és az új, 2017-es  abaja-kollekciókból választottam.

Itt érdemes felfigyelni arra is, hogy a Dolce&Gabbana elég ad-hoc jelleggel ad ki muszlimoknak kollekciókat. 2016 januárjában láttuk a képeket a százszorszépes abaja és napszemüveg szettjével, azonban ezt a különböző források különbözően nevezik el, néhol tavasz-nyári címkével illették, néhol nem kötötték szezonhoz, ami persze a kapszulakollekcióknál lehetséges. Így a tavaly januári lookbook után a következő lépés a májusi volt, kimondottan ramadánra és Eid-re. Ezt követően 2017 februárjában is kijött egy kollekció, amit az arab Vogue a cikk címében Pre-Fallnak, majd a képaláírásokban tavasz-nyárinak nevez, és elvileg már nyáron a boltokba kerül. Valószínűleg ez tényleg egy Pre-Fall kollekció lehet, a lookbook megjelentetéséből ítélve is. De vajon ez azt jelenti, hogy ezt követően érkezik egy rendes őszi-téli kollekció is, illetve vajon hosszú távon ki fog-e lépni a márka a kapszulakollekciók alkalmiságából?

A fent említett őszi-téli divatbemutatóból számos más fiatal híresség mellett Lana El Sahely, a libanoni származású hölgy is kivette a részét, akinek egyre növekvő online követőtábora egyértelműen hozzásegítette a munkaajánlathoz. A márka Caprin készült kampányfotóin pedig egy francia-tunéziai lány, Sonia Ben Ammar szerepel, de a dubaji soukba, vagyis piacra is kivittek egy fotózást.

Let the #DGMambo print give you energy to dance on the Souk street of Dubai. Photo by @MorelliBrothers

A post shared by Dolce & Gabbana (@dolcegabbana) on

A H&M első hidzsábot viselő modellje, Mariah Idrissi támogatását fejezte ki a brand új irányával kapcsolatban. Szerinte az iszlám, és a hozzá kapcsolódó kultúra megítélésén kifejezetten javítanak a luxusmárkák nyitásai. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nincs könnyű helyzete annak a muszlim nőnek, aki modellkarrierjéhez és a vallási nézeteihez egyaránt ragaszkodik, mert a színfalak mögött gyakran  idegen férfiakkal dolgoznak a modellek, amely ellent mond az iszlám állította szabályoknak. A vallási előírás szerint a nőt hidzsáb nélkül csak akkor láthatják férfiak, ha azok nagyon közeli családtagjai. Azóta láttuk már Halima Adent ragyogni, ráadásul olyan kifutókon, mint a Max Mara és a Yeezy, és a Glamournak beszámolt a pozitív tapasztalatairól is, tehát a divatban nem csak a tervezőasztalon látszik a nyitás a muszlim nők felé.  

Az általános pozitív visszhangok között azonban elég könnyen találni kritikát is, nem csak a divatipar viselkedésére a muszlimok felé, hanem kifejezetten a Dolce&Gabbana márka nyitására vonatkozóan is. Ez azonban várható volt, mivel az olasz divatház az egyik legjelentősebb márka, amely elindult ezen az úton, természetesen ezzel nagyobb figyelmet vív ki magának, mint a többi brand, amely hasonlóan gondolkodott.

Sok interjúban szólaltatták meg a muszlim nőket, a Cosmopolitan mellett a The Guardian is lehozott két erős kritikát. Az írásokban megjelenített problémák sokrétűek, ilyenek voltak például a profit-orientáltság vagy a kreativitás hiánya.

A leginkább mellbevágó az, hogy a muszlim nők kizárását a divatból végül felülbírálta a profit (illetve az, hogy érdek nélkül nem alakult ki inkluzivitás). A luxusiparban egyértelműen jelen lévő csoport tagjai számára ez jól működik, mert nekik csak az ízlés szab határt. Az 10500 AED-től (átszámítva közel 800 000 forinttól) kezdődő abaják viszont a Dolce&Gabbana Ready-to-Wear kollekciókhoz hasonlítva az ár-skála felső határán mozognak, ennél jelentősen olcsóbban is remek választékkal szolgál a márka, már amennyiben nem a kifejezetten muszlimoknak készített termékeket keressük. Ez olyan hatást kelt, mintha csak a vagyonos muszlim lenne a kívánatos, míg a többi terméket némi spórolással sokkal könnyebb elérni.

A másik fontos gondolat, ami végig megjelent a muszlim nők véleményeiben, hogy a divatipar központjai Párizs, London, Milánó, New York, és ezt az irányító szerepet nem hajlandóak kiengedni a kezükből, innen irányítják a globális divatot. A gazdagok minden országból a fenti városok tervezőit, márkáit keresik, illetve minden fontos esemény kapcsán azokhoz a  darabokhoz nyúlnak. Így tett Deena Aljuhani Abdulaziz is, aki egy Zac Posen ruhát válaszott a Vogue Arabia első nyomtatott kiadásának megünneplésére szervezett eseményre, amelyet Katarban tartottak (és ez valószínűleg már nem történne így, ha most szerveznék az eseményt, a hirtelen megváltozott külpolitikai viszonyok miatt). Deena egyébként a szaúdi királyi család tagja, de ez sem tántorította el attól, hogy egy amerikai tervező ruháját válassza, ahogy tették nagyon sokan a különleges estélyre meghívottak közül.

Többen felvetették, hogy a nyugati városok divatban betöltött dominanciája miatt csak akkor számít a muszlim öltözködés a divat részének, ha az nyugatról indul. Pláne, hogy most fordult az európai és amerkai tervezők érdeklődése a muszlimok felé, de dacára minden statisztikának, kizárólag a Közel-Keleten teszik elérhetővé a muszlimoknak készült kollekcióik többségét. Tehát csak akkor legitim és pozitív a vallási szabályokat betartó öltözködés, ha azt nyugaton tervezik és így a profit is oda érkezik. Amíg például a Közel-Keleten belül ilyen ruhákat hordtak a nők, addig semmi jót és felemelőt nem hallottunk róluk, de most, hogy a vásárlóerejük miatt elkezdenek nyitni feléjük , már nem is olyan negatív az abaja megítélése. Szeretném azt állítani, hogy ebben része van annak is, hogy a muszlim nők már sokszor kifejezték a saját értelmezésüket az inkább eltakaró öltözködésről, és ezt elkezdték meghallgatni az emberek, de ha a nagy tervezőkhöz el is értek ezek az üzenetek, a lakosság nagy részéhez, sajnos, csak kis mértékben jutottak el.

Végül, ez a néhány kapszulakolleckió egyáltalán nem oldja meg a muszlim nők nehézségeit a vásárlással kapcsolatban. A hétköznapi ruhák vásárlása továbbra sem egyszerű azoknak, akik szeretnének hosszú és bővebb szabású, nem áttetsző, nem kivágott darabokat választani a ruhatárukba. Ez az érv abszolút a Dolce&Gabbana ellen is felhozható: az abaják és a nagy női kollekciók össze sem hasonlíthatóak a diverzitásukat illetően.

llletve, nem állhatunk hozzá úgy ehhez a kérdéshez sem, mintha a muszlim női öltözködést az olasz tervezőpáros forradalmasította volna. A Közel-Keleten bőven van választék abajákból, ezektől azonban nem különbözik annyira egy 10500 AED-re beárazott darab, mint amennyire innovatívan kezeli a márka a többi, széleskörűen hordott darabjait. Valamivel több kreativítással és kevésbé profit-orientált szemlélettel közelítve egy hasonló projekthez, ezeket a vádakat ki lehetne küszöbölni.

Zárásként Pierre Bergé kritikáját szeretném megemlíteni, amit a muszlim nők, akiknek elvileg a védelmére szánta ezt a megszólalását, nem fogadnak el. Yves Saint Laurent élet és -üzlettársa vádja szerint a muszlim igényekre nyitó márkák helytelenül cselekednek, mert “a tervezők azért vannak, hogy a nőket szebbé tegyék, szabadabbá; és nem azért, hogy együttműködjenek egy diktátori rendszerrel, ami kötelezi ezt az undorító dolgot, hogy elrejtsük a nőket és arra kényszerítsük őket, hogy rejtett életet éljenek.” (Forrás: WWD)

Ebből legalább annyi tanulságot érdemes levonnunk, hogy a döntés a muszlim nők kezében van.

Reklámok

A timeline of D&G Abayas

This article follows an overview of the relationship between fashion and theology, which concerned Ramadan capsule collections and what drove the designers to create the pieces that adhere to the strict rules of Islam, even though fashion is usually described as secular. In the second part of our series presenting the fashion of Ramadan, I am going to outline the abaya collections of Dolce & Gabbana, which were generally welcomed, but which also received some negative criticism.

It is not possible to describe Muslim women by a typical piece of clothing, just as the place of birth cannot tell about a person much either. It is always true for anybody that identity is formed by a lot of factors, many of which can be easily changed. One of these is the way we dress: for Muslim women there are pieces of clothing that obviously show their religion, but there is no such garment for secular Christians, for example. In Islam, this clothing is called hijab, which has a wide range of meaning, but often refers to a large scarf used for covering the hair. It can be made of a variety of fabrics; the color is usually a personal choice, and it can be tied in many ways. Thus a hijab is a versatile piece of the outfit, like any other item. Tourists might need to wear a hijab as well, to cover women’s hair, if they visit Middle Eastern countries; similarly, many Christian churches or cathedrals expect visitors to cover shoulders and knees. The papal audience also has very strict rules for women’s clothing, even concerning the colours of the clothes. Returning to the regulation of Islam, it is important to note that that if a Muslim woman refuses to wear a hijab, it does not mean that she denies or loses her faith.

Global fashion houses have been discovering the Muslim customers in the last years like a new trend. The purchase power of wealthy Muslims urge the designers to alter the designs just to also reach this rare layer of society. All brands join the wave eagerly, focusing mainly on the income, which also has a positive impact on islamophobia, even if indirectly. Fashion is in this case a melting pot of cultures and religions: a fashion house can offer hijabs and miniskirts at the same time, just as Dolce & Gabbana does.

Source: Vogue Arabia

The Italian brand presented the first abaya-lookbook in January 2016. The abaya is a coat-like garment of light materials; its simplicity makes it possible to style it in many ways. Not only the wearers can dress creatively with it, but the designers may also decorate it in various ways.

The abayas are definitely a new direction of the fashion house, which is not devoid of inconsiderate ideas. The new direction was new only for this brand; the collection was not pioneered either. I believe the 2014 DKNY pieces deserve this credit for Ramadan, which  put the holy month almost as a new season on the fashion calendar: it became mainstream and popular. Nevertheless, it has to be acknowledged that Dolce&Gabbana kept the rules: the long sleeves were long, the length of the dress reached the ankle. It makes this collection wearable for the women who follow stricter regulations. Some abayas feature see-through lace or shorter sleeves, but Muslim women are also different. This gives them a choice.

Besides the neutral, almost boring colours, the defining patterns of the brand have also found their way from the spring-summer 2016 runway to the abaya-lookbook. It is worth mentioning that abayas were available not only in the Middle East, but also in European boutiques, which is noteworthy, even if abayas are iconic mostly in the Gulf-countries. In addition, an abundance of accessories can be seen on the campaign photos: bags in many size and ornate oversized sunglasses are shown, as well as jewellery and watches. None of the styling is unintentional, for sure.

1
Dolce&Gabbana Abaya and SS17 RTW

Domenico Dolce and Stefano Gabbana talked about the background of the idea in an interview with The National, a Dubai based daily paper. They said that the aim was to reach even more women in the world, to make it possible for more women to wear their designs. Of course they imagined it through conforming to Muslim religious rules and not through making their price range more diverse (after all, they closed the more available line, D&G intentionally in 2012). The designer duo talked about their thorough preparation, in the course of which they looked at different cuts and patterns for abayas and chose materials attentively – of course we expect nothing less on this level. In a previous interview they said that there would be lace and patterns on the clothes, “not too much”, but as we can see, they might have abandoned that idea while creating.

2
Source: The National

While the first campaign was not deliberately timed, the second arrived just in time for Ramadan and thus joined the already existing wave. The spirit of the collections is indistinguishable;  lacy or patterned items occur in both. All items are designed to be more chic than basic daywear.

For those who still doubt that Dolce & Gabbana has a fondness for their Italian-inspired prints and they like to use them on as many pieces as possible, here is the next example.

3
Dolce&Gabbana FW17 RTW and Abaya

Thus the trend is unbroken in the representation of the fashion house. I chose these two pictures from the 2017 fall-winter runway and the new abaya-collection from 2017.

It is worth taking a look at how incidental the releases of the abaya-collections are. In January 2016 we saw the lookbook picture of the daisy-adorned abaya and sunglasses outfit, but different sources named it differently, not definite about the season it belongs to. Some called it spring-summer, others did not try to match it to a season at all – which is possible with capsule collections. After this lookbook in January, the next release was a collection in May, especially for Ramadan and Eid. Following this, in February 2017 a new campaign appeared and it is said to be available in boutiques in the summer. Then one more arrived, a pre-fall one. It is entirely plausible to have a pre-fall lookbook, based on the time of its release, but it also coincides with the beginning of Ramadan. The pre-fall then should be followed by a fall-winter release, which would mean abandoning capsule collections and creating clothes specifically for Muslims all year – but that is not likely to happen at Dolce & Gabbana.

Beyond these attempts the iconic brand teamed up with many young celebrities and stars for its fall-winter runway show. Among others, Lana El Sahely, a young fashion blogger from Libanon was asked to be a model, whose growing number of social media followers certainly helped her get the invitation. The brand’s campaign photos from Capri feature a French-Tunisian girl, Sonia Ben Ammar, and other official photos were taken in a souk or market in Dubai.

Let the #DGMambo print give you energy to dance on the Souk street of Dubai. Photo by @MorelliBrothers

A post shared by Dolce & Gabbana (@dolcegabbana) on

The first model for H&M wearing a hijab, Mariah Idrissi supports the brand’s new direction. In her opinion, the judgement of Islam and its culture is definitely improved by the attention from luxury brands. At the same time she points out that it is not easy for a Muslim woman who wishes to keep her modelling career and religious views at the same time, because behind the scenes models often work with men whom they are not acquainted with , which is against the rules of Islam. According to the regulations, only close family members can see a Muslim woman without her wearing a hijab. Since Mariah’s photos, we have seen Halima Aden glow on runways like Max Mara or Yeezy, and she spoke to Glamour about her positive experiences. This signals an opening for Muslim women not only in the designs.

In addition to universal positive reactions, negative criticism can also be easily found, which not only concerns the behaviour of the fashion industry towards Muslims, but also the new direction of Dolce & Gabbana. This must have been expected, however, as the Italian house is the most significant of all the brands that started to cater for Muslim women, thus gaining more attention. Muslim women expressed their opinions in various interviews, and not only the Cosmopolitan but also The Guardian (links: first and second) published strong pieces of criticism. The problems formulated in the articles are diverse; a few examples are profit-orientation and the lack of creativity.

The most sweeping claim is that only profit was enough to put an end to the exclusion of Muslim women from global fashion. In other words, without interest there is no inclusivity. This works well for the wealthy, who make a choice based on their style rather than on the price. The abayas cost from 10500 AED, which is the higher end of the prices of Ready to Wear pieces; however, the latter also offers great variety for lower prices. This gives the impression that only wealthy Muslims are desired customers, because cheaper abayas are not available, but there is a wider price-range for everyday dresses.

The other important thought present in the articles is that capitals of fashion are Paris, London, Milan and New York, and these cities insist on their leading role. Global fashion is controlled by the “western” cities. The wealthy from any country look out for designers and brands based in these capitals, and their dresses are worn at any important event around the world. Deena Aljuhani Abdulaziz thus chose a Zac Posen gown for the event celebrating Vogue Arabia (the event was held in Qatar, which would now be impossible because of the swift change of politics). Deena was the first editor in chief of the publication, and she married into the Saudi royal family, which, however, has not restrained her from choosing an American designer’s work, as many of the guests did the same.

Deena Aljuhani Abdulaziz with Naomi Campbell (Source: WWD)

It was claimed that Muslim clothing becomes a part of fashion only when it comes from the West. The European and American designers’ interest has now turned towards Muslims; nevertheless, they often only make the special collections available in the Middle East despite statistics. Dressing according to religious rules is thus only legitimate and positive when the clothes are designed in the West and the profit also arrives there. While Middle Eastern women were wearing the same style and were buying pieces made in the Middle East, they were not appreciated; but now fashion industry opens a door to them because of their purchasing power, and suddenly the judgement of abayas is not as negative as it was before. I would wish to say that Muslim women who expressed their views many times on dressing completely covering the body were listened to and heard by people. Instead, even if great designers accepted these opinions, the majority of the readers has certainly not.

Last, these few capsule collections will not solve the difficulties of Muslim women as customers. Buying daywear pieces are still not easy for those who would rather wish to maintain a wardrobe of long and loose cut clothes than sheer and cutout pieces. This can also be brought up against Dolce & Gabbana: abaya and ready to wear collections cannot be compared by their diversity. In addition, we really cannot claim that Muslim womenswear was revolutionized by the designer duo. In the Middle East, there is a variety of abayas to choose from, which do not differ much from the Dolce & Gabbana abayas that cost more than 10500 AED. The brand shows more innovation concerning the ready-to-wear lines than the abayas, especially concerning Alta Moda. With a little more creativity and less profit-orientation these accusations would not be valid.

In conclusion, I would like to mention the criticism of Pierre Bergé. He meant to protect Muslim women, but they do not accept his claims. The life and business partner of Yves Saint Laurent accused the brand opening to Muslim needs of taking wrong actions. As he asserts, “I have always believed that a fashion designer is there to make women beautiful and grant them freedom, and not to side with this compulsory dictatorship, this abominable way of hiding women”. We should at least draw the lesson that the decision should be left to Muslim women.

Ramadáni kollekciók a Michael Kors, Guess, és más nemzetközi márkáktól

A cikkben a már-már hagyományossá váló szent hónapra kiadott kapszulakollekciókat tekintjük át, különösen arra figyelve, hogy mennyire igyekeztek a tervezők figyelembe venni a vásárlók igényeit. Milyen lehetőségeket kínálnak azoknak, akik konzervatívabban szeretnének öltözködni, vagy akik a hétköznapi helyett az alkalmi darabokra vágynak? Előző heti cikkünkben a vallás és a ramadáni divat kapcsolatának összképét vizsgáltuk.

Már bőven benne járunk ramadán hónapjában, amelyet a világ muszlimjai böjtöléssel és a vallási elmélyüléssel töltenek. Túlzás lenne állítani, hogy csendben telik az időszak, sajnos, a terrortámadások miatt a sztereotípiák továbbra is az egész közösség megítélését negatív irányba befolyásolják, hiába a számos pozitív ellenpélda és minden racionalitás. Ritka az olyan kezdeményezés, amely mindezek ellenére, mégis tudatosan a muszlimok felé nyit, amikor inkább egész államok állnak az elzárkózás szélén. Bár nyilván tisztán haszonelvű megfontolások is vezérelnek egy olyan hatalmas üzleti blokkot, mint a divatipar, nyitottságuk elvi szempontból is jelentős. 

A Dolce&Gabbana nagy port kavart 2016-os tavasz-nyári kollekciója, amely a muszlim nők elvárásait igyekezett teljesíteni, csak egy volt az egyre inkább bővülő listából, amelyen azok a tervezők szerepelnek, akik nyitnak az eddig érintetlen piaci lehetőségre. A törekvéseik több okból is gyakran elégtelennek bizonyulnak a célcsoport eléréséhez. Beszélhetünk földrajzi elérhetetlenségről, túl késői piacra dobásról, de ezeknél is átfogóbb probléma az, hogy a tervezett ruhák gyakran nem megfelelőek: a vallási előírásokat nem teljesítik – például egy hasíték a szoknyán, vagy áttetsző anyagok használata már kizáró ok lehet a muszlim nők esetében.

2014-ben érkezett a DKNY ramadáni kapszulakollekciója, amit kiindulópontnak vehetünk a nagy, nemzetközi márkák szempontjából, és már azóta is jelentősen fejlődött a ramadáni kínálat, a női mellett egyre inkább gyerekruhákat is terveznek, illetve kiegészítőkkel, parfümökkel is jelentkeznek a márkák. A divatújságírás sem maradt változatlan: évről évre (a platformok számának növekedésével arányosan) egyre több szépségápoláshoz, étkezésekhez és sportoláshoz kapcsolódó cikket olvashatunk, amelyet speciálisan a ramadáni böjt idején jelentetnek meg, így nyújtva iránymutatást és segítséget a muszlimoknak a lehető legjobb formájuk eléréséhez. Az ajánlók olvasása után egy pillanatra elhisszük, hogy a szent hónappal kapcsolatos célok elérésében valóban segít egy jógaóra a fehér homokos dubaji vízparton, vagy egy átgondoltan felépített, dietetikusok által javasolt recept szuhúrra.

Ebben az évben az online vásárlási lehetőségek száma is megnőtt: olyan új weboldalakon, mint a The Modist vagy az Ounass (amely azonban csak Öböl-országokba szállít) számtalan új válogatással, exkluzív, csak abban a webshopban elérhető kollekciókkal is találkozunk, az eddig megszokott Net-A-Porter mellett. Ez utóbbi már hagyományossá vált ramadáni összeállítása most csak 12 darabot tartalmaz, főként szandálokat. De a helyzet közel sem ilyen rossz, ha a teljes képet nézzük: néhány hónapja, a tavasz-nyári darabok érkezésekor egy kuwaiti muszlim hölgy, Ascia Al-Faraj mutatta be azokat a saját stílusában, amely magában foglalt hidzsábot, hosszú ujjú felsőket és a legstílusosabb darabokat, akármelyik kollekcióból is választott Ascia.

De a  Net-A-Porter itt még nem állt meg: szintén a tavasz-nyári darabokból válogatva, egy egész fotósorozatot állítottak össze, amelyben egyáltalán nem tűnik erőltetettnek az, hogy egy felsőnek ne legyen mély dekoltázsa, vagy éppen bokáig érjen a szoknya és a nadrág. Tehát a Net-A-Porter, mint az online luxus-kereskedelem útját kikövező honlap, meglepően jól nyitott a muszlim igények felé, és a már meglévő, általános, pusztán a legfrissebb divat szempontjait figyelembe vevő kollekciókból tudott olyan darabokat válogatni, amelyek jobban illenek össze, mint sok speciálisan ramadánra tervezett szett. A stíluslecke és a lehetőségek felmutatása mellett azt is bebizonyította az online kereskedelmi kampány, hogy milyen fontosak számára a muszlim vásárlók. Ennek ellenére izgalmas lett volna látni egy olyan kampányt, amely muszlim tervezőket emel be a nemzetközi színpadra, nem pedig az európai és amerikai nevek jelentőségét hangsúlyozza tovább.

Forrás: Büro 24/7

Ebben az évben ismét néhány eddig kívülálló márka csatlakozott a ramadáni előkészületekhez. Ilyen a CH Carolina Herrera, az Armani Exchange és a Guess is.

A Carolina Herrera által fémjelzett ruhák a fekete-fehér-piros színekkel dolgoznak, miközben a klasszikus elegancia mögé bújva a tervező nem mutat újat a piacon. A rétegek és panelek eltérő színű sávjai vezetik a tekintet, dinamikussá teszik a szettet, de a legérdekesebb a csipkéből szabott pizsamát idéző szett, amely reflektál arra a mostanában mindenhol megjelenő stílusra, amely a bő nadrág és végig gombos, laza szabású ing duója. Ez azonban nem feltétlenül az a szett, amit egy ünnepi alkalomra felvennének a muszlim hölgyek, hiába van csipkéből , de ez már inkább az egyéni ízlés kérdése.

Forrás: Harper’s Bazaar Arabia

Ezen kívül a Carolina Herrera kollekció legizgalmasabb része a kiegészítők: pók formájú kitűzők és monogramos papucsok jutalmazzák azt, aki értékeli az apróságokat is.

Ennél lényegesen alacsonyabb árakon kínálja (dubaji és kuwaiti boltokban) az Armani Exchange (az ismert Armani elérhetőbb árfekvésű vonala) a Ramadánra kiadott kollekciót. Ám ez, ellentétben néhány más kollekcióval, egy sor kérdést felvet: volt-e ebben belefektetett energia, gondolat, ötlet? A fekete és fehér mellé itt kék társul, illetve egy elegánsabb világos szürke, de az előző márkával ellentétben itt az alapszínek nem asszociálhatók az eleganciával minden darab esetén.

A ruhák, nadrágok és felsők ujjainak hosszáról pedig ne is beszéljünk: ujjatlan overálból eddig is volt bő választék, egyáltalán nem kapcsolódik a szent hónaphoz a kollekció nagy része.

Forrás: Harper’s Bazaar Arabia

Ha azt leszámítjuk, hogy kivitték a sivatagba a fotózást, akkor nehéz pozitívan véleményezni a próbálkozást.

Michael Kors is prezentált egy kifejezetten a Közel-Kelet számára készített kollekciót, amelyen érződik az igényesség, ezzel pedig bőven meg is előzte az Armani Exchange darabjait. Míg itt főleg táskákkal találkozunk a tárgyfotók között, azok legalább át lettek dolgozva ahhoz képest, mint amit hazánkban is elérhetünk. A geometriai minták már utalnak az iszlám művészetére, amely egy kellemes meglepetés a márkák közti böngészés során. A kaftánok és maxi ruhák erős piros és kék színekben pompáznak, és pont olyannak tűnnek, mint amiket egy perc alatt felvehet valaki egy iftárra készülődve.

Forrás: Harper’s Bazaar Arabia 

A GUESS is készült az alkalomra, az általános iránynál finomabb, nőiesebb darabokkal. A  Levi’s is prezentált néhány darabot, amely jobban fókuszál az ujjak hosszára, de a fő termékek még mindig a hétköznapi, egyszerű  farmerek. Ezeket kínálja a méltán világhírű márka egy ramadánra időzített kollekciójában Malajziában. Azonban ez a pár darab is hordoz érdekességet: a hosszú farmerek némelyike a Performance Cool technológiával készült, ami az ígéret szerint kialakításából adódóan hűsítően hat, de mégis jól levegőzik az anyag.

Ráadásként a napokban a DKNY is megismételte a 2014-es trendteremtő, idén elsősorban táskákból álló, kapszulakollekcióját: a klasszikus formákon kívül bőr övtáskákat is megjelentettek, mindegyiket világos, rózsaszín és lila színekben.

A ruhák és kiegészítők mellett a parfümök is népszerűek a szent időszakban: idén két óriás, a Cartier és a Guerlain is megörvendeztette parfümkínálatával a vásárlókat . A Cartier egy nagyszabású kampányt fűzött a limitált, díszcsomagolt kiadáshoz: a márka történelméhez kapcsolódó kisfilm összeállításától az archívumuk felásásáig mindent megtettek, hogy hitelesnek tűnjenek, és ez jóval több igyekezetről ad tanúbizonyságot, mint azt a legtöbb tervező esetében már láthattuk.

Ami pedig mindezek közül kiemelkedik, az az Ounass kollaborációja a Dubai Autism Centerrel, amely egy korlátozott darabszámú karkötő képében öltött testet. Természetesen a bevétel az autizmussal élők javát szolgálja, és a figyelemfelkeltés érdekében még egy hashtaget (#ICareImAware) is társítottak a projekthez.

Az idei felhozatal alapján elmondható, hogy az érdeklődés a muszlim és közel-keleti vásárlók iránt lankadatlan, azonban a mögöttes tartalom, a kutatás, az igények megértése és felmérése még nem minden alkotó esetében éri el azt a szintet, amely a márkanév vonzásán felül sikeressé tehetné a ramadáni kapszulakollekciókat.

The Fashion of Fasting

Ramadan began last week, and with that a significant part of the population worldwide has entered a festive month. Participants of the event are often the minority in their country, and the coexistence of cultures and religions has not been the smoothest in recent times. The political and social shifts of the last decade have deepened the stereotypes and problems, even though it has never been easier to listen to the opinion of the group in question, thanks to the information technology revolution. One of the groups most negatively represented today are Muslims, who are seen as terrorists not only in movies, but also in the streets. To compensate the dark reality, there are a handful of heart-warming stories and initiations that spark discussion between groups, cultures and religions. One of the positive examples is fashion, even if it is not taken too seriously. For many years, designers – not only in the Middle-East – have been trying to cater for the needs of Muslim women, with more or less success. Beyond Muslim designers, the fashion circuit is also getting familiar with the Ramadan collections; but how does the month of Ramadan, which most people associate with fasting, meet the global industry of fashion? Let us take a look at the connection.

The about 30-day long lunar month of Ramadan could be described by these two main goals: fasting and the spiritual striving for a better self. As for the fast (صوم – saum), it is one of the 5 pillars of Islam, and there are quite strict rules about what a Muslim abstains from during the daytime (eating, drinking, married life). Some people are exempt from strict rules: children and the elderly, the ill ones, women having a period or breastfeeding at the time, people who are on a long travel – the latter might take the fasting days later. The other part of the duties of a Muslim during Ramadan is to abstain from immoral acts and thoughts . The meaning behind all this is self-improvement and recognizing one’s blessings in life (for example by giving donations to the poor). It is also important that fasting must be done consciously, by one’s own decision.

The grace and beauty of the women of Arabia with #DGAbaya Collection. #DGWomen

A post shared by Dolce & Gabbana (@dolcegabbana) on

During Ramadan, people make up for what is lost during the day after sunset, such as social life or substantial food. There are two meals to be noted: suhur (سحور) comes before dawn, and iftar (إفطار) in the evening (both are connected to prayer times). After a religious tradition, many break the fast with dates. During the day fasting people do not eat or drink anything. There are articles from dietitians and beauty bloggers on what to eat, and now we can read fashion advice as well. After the month of observing the strict fast, there is a holiday: it is called Eid al-fitr, which is often celebrated with gifts from family members– there is a call for lovely gift guides.

The change of lifestyle also means a change in services. In countries where Muslims are the majority, opening times are different, shops open later, malls get crowded well after sunset, but some restaurants in popular tourist-areas choose to serve guests all day long. The mood is festive during the month (or, at least, in the evenings and at Eid for sure), so there is also a demand in clothing for fitting styles: instead of the everyday worn jeans, why not wear a dress in the color of a gemstone with carefully chosen accessories, or a blouse from the finest material with palazzo pants that are meant to be worn in palaces?

 

Now, it has been said that Ramadan is parallel to Christmas – in terms of money at least. Muslims spend much during a month of self-restraint and celebration, and not only because of donating to thriving charities and paying zakat (for helping the ones in need) in this time of the year. They buy gifts for Eid and clothes for the occasions. And here is the source of interest for designers, to ring in the celebrations with new pieces, through capsule collections (with fewer items, capturing the aim of the designer). They start reaching out to Muslim women because of the market demands. Thus they take religious rules into account, even though fashion is often described by secularism.

We will reach inclusivity after all when Dolce & Gabbana also offers – besides lace mini dresses – abayas and scarves for instance. Even if it is not complete inclusivity because of the expensive price, the rare availability in different countries or the lengths of the sleeves or dresses, it is still a step forward. Many may complain about the brands who sell the Ramadan collections only in the Middle-East: only about 20% of the Muslim population live there. There are some brands who have not adapted to the religious rules successfully, and their designs feature cutouts, slits or too much sheer material. Thus there is much scope for improvement in these collections, which seems even more appropriate in today’s political environment.

Source: Harper’s Bazaar Arabia

The first capsule collection for Muslim women especially for Ramadan was offered by DKNY in 2014, and other brands followed since then: Tommy Hilfiger, Burberry, Oscar de la Renta. Dolce & Gabbana first came forward with an abaya-collection in January 2016, with prints unmistakably from the Italian house. Besides the luxury lines, there are also some fast-fashion brands which tried to cater to the Muslim needs, such as Zara or Mango. Of course, none of these win every heart, but they were appreciated throughout. There are also Muslim designers releasing collections for the occasion. In addition, online shopping is also getting easier year-by-year: after the success of Net-A-Porter’s Ramadan edit, the two biggest new online boutiques, The Modist and Ounass, opened just this year. The latter has a selection of homeware as well as gorgeous pieces of clothing.

This year Michael Kors, CH Carolina Herrera and Guess are the main international names for Ramadan-wear, and they are expanding their offer also to children’s clothing. Moreover, Guerlain and Cartier have also revealed special offers for the Eid gift guides.

In a following article I’m going to discuss the abaya collections designed by Dolce&Gabbana, how these pieces are fit for Muslim women and what are the problems concerning these clothes.

 

A divat böjtje

Speciális kollekciók ramadánra

Egy héttel ezelőtt kezdetét vette a ramadán, amellyel a világ egy jelentős része ünnepi hónapba lépett. Az esemény résztvevői közül sokan vallási kisebbségként egy egészen más kultúrában élnek, és az együttélés gyakran nem zökkenőmentes. Ezek a problémák főleg az elmúlt évek társadalmi és politikai mozgásai következtében elmélyültek, a sztereotípiák megszilárdultak, annak ellenére, hogy a digitális forradalom miatt még soha nem volt ilyen egyszerű az alanyok saját véleményét és álláspontját meghallgatni. Egy ilyen erősen negatív fényben feltüntetett csoport a muszlimoké, akiket most már nem csak a filmvásznon, hanem egyszerűen az utcán is sokan a terroristákkal azonosítanak. Köztük a nők kiemelten nehéz helyzetben vannak, mivel egy részük olyan ruhadarabot hord , amely egyértelműsíti vallási hovatartozását. A sztereotípiák egy aspektusa a muszlim nők öltözködésének sematikusságára és egyhangúságára utal. Ezek az előítéletek az utóbbi években oldódni kezdtek a divatban, és ebben a folyamatban a muszlim divattervezők mellett a ramadáni ünnepi kollekcióknak is nagy része van.

A ramadán a muszlim holdnaptár 9. hónapja, amely évről-évre eltérő időpontban kezdődik. Az iszlám követői számára ez szent időszak, amely bővelkedik fontos történelmi dátumokban, mégis a legfőbb jellemzője a böjtölés- ez az iszlám 5 pillére közül az egyik.

A böjt (صوم- szaum) mintegy 30 napon át, napfelkeltétől napnyugtáig tart. Két összetartozó célja van: az élvezetektől való tartózkodás, illetve az iszlámmal nem összeegyeztethető dolgok elvetése. Ezek közös gyökere a vallásos elmélyülés.

Tehát nappalra lemondanak egyrészt az evésről, ivásról, dohányzásról és a házaséletről is. Másrészt folyamatosan törekednek arra, hogy még jobban szem előtt tartsák az iszlám más előírásait: visszatartsák magukat az erőszakos cselekedetektől, a káromkodástól, irigységtől és más bűnös tettektől. A hagyomány szerint “amikor ramadán hónapja kezdődik, a Paradicsom kapui kinyílnak, a Pokol kapui bezárulnak, és az ördögök le vannak láncolva”, tehát a bűnök megbánása, önmaguk javítása, és az önös érdekek legyőzése az időszak célja, amely a magyarázat szerint ilyenkor könnyebb, mert kisebb a csábítás a rosszra. 

A szigorú böjti előírások alól felmentést kapnak többek közt a terhes nők, a gyermekágyas anyák, betegek, a gyermekek és az idős emberek. Azoknak pedig, akik hosszú utazáson vesznek részt, lehetőségük van rá, hogy később pótolják a böjtöt. Azonban a többségnek, akik követik az előírásokat, fontos, hogy szándékosan, tudatosan tegyék azt.

Kiemelt a napfelkelte előtti étkezés, ez a szuhúr (سحور), amit a reggeli ima követ. Ezután, egészen az iftárig (إفطار) semmit nem fogyasztanak. A böjtöt az esti imához kapcsolódóan, hagyományosan datolyával oldják fel. Végül a szent hónapot az Eid al-fitr (عيد الفطر) zárja, ezt az ünnepet ajándékozás és hagyományos édességek sokasága jellemzi.

A szent időszak változásai az életmód mellett kihatnak a kereskedelemre is: muszlim-többségű országokban a boltok megváltozott nyitvatartással igyekeznek kiszolgálni az átmenetileg megváltozott igényeket (illetve ellensúlyozni a kiesett napközbeni bevételt). Tehát az eddig nappal forgalmas üzletközpontok most éjszakába nyúlóan várják a vásárlókat, akik szívesen kihasználják az alkalmat. Nem csak az éttermek változtatnak szolgáltatásaikon (külön kérdés például a nem böjtölők kiszolgálása a nap folyamán), de a ramadán az öltözködésre is nagy befolyással van. Ilyenkor inkább ünnepélyesebb, elegánsabb viseletet kíván a muszlim hívő.

The grace and beauty of the women of Arabia with #DGAbaya Collection. #DGWomen

A post shared by Dolce & Gabbana (@dolcegabbana) on

Ez párhuzamban áll az emelkedett hangulattal, de a megnövekedett költekezés akár ellentétesnek is hathat az önmagunk felé fordulással. Érdemes tudni azonban, hogy a hívők ilyenkor sokkal többet jótékonykodnak, illetve a zakátot  (زكاة – ez egy adószerű pénzösszeg, amit legtöbb országban önkéntesen adnak a hívők, hogy segítsék belőle a rászorulókat segítenek belőle) is sokan ebben az időszakban adják. A szükség és a vásárlási kedv persze nem hagyja hidegen a divattervezőket sem: a muszlim hölgyeket célzó darabok évek óta ismertek.

Ezek kapszulakollekcióként jelennek meg, tehát kisebb darabszámú, de szezontól független ruhákat fognak össze, amelyek a legtisztábban fejezik ki a tervező alapötleteit. Ezeken keresztül a márkák képesek bevonni a muszlimokat is, akiknek az esztétikus megjelenés mellett a vallási előírások betartása is legalább olyan fontos szempont.

Azonban a speciális kollekcióknak gyakori hibája, hogy átlátszó anyaguk vagy rövid szabásuk miatt nem éri el a célközönség egészét, hiszen azokat nem minden muszlim nő tartja vallási szempontból megfelelőnek. Emellett kifogásolták a muszlim nők, hogy gyakran hétköznapi, egyszerű ruhákkal, felsőkkel, nadrágokkal találkozunk, míg az igazi hangsúly itt az ünnepibb, alkalmibb stíluson fekszik, amikhez látványos ruhák, finom anyagok, színek és geometriai minták jobban illenének, nem feledve az egyéni ízlés kérdését sem.

 

Forrás: Buzzfeed

A fenti kép a DKNY 2014-es kollekciójából származik, amely alapvetően pozitív visszhangot kapott, de a felsők ujjai és a szoknyák hosszúsága miatt néhány darab máris kiesik a konzervatívabb vásárló számára az egyébként sem nagy kollekcióból.

Nehézséget jelent továbbá az is, hogy sok márka az utolsó pillanatban teszi elérhetővé a ruhákat, illetve csak a Közel-Kelet néhány országában, ami azt jelenti, hogy a világ muszlim népességének kevesebb, mint 20%-a éri el ezeket, nem beszélve a termékek árairól, amely az eddigieken felül még inkább behatárolják a vásárlók körét. Tehát jó jel az inkluzivitás, főleg a mai politikai színtérből kiindulva, de még van bőven van lehetőség a fejlődésre a piac elvárásainak pontosabb megismerésével.

Az első Ramadán-kollekciót a DKNY hozta 2014 nyarán két közel-keleti kötődésű hölgy segítségével, amelyet olyan nagy nevek követtek, mint a Tommy Hilfiger, Burberry és Oscar de la Renta. A Dolce&Gabbana először ramadántól függetlenül, 2016 januárjában mutatott egyértelműen a márkához tartozó mintákkal és díszítésekkel ellátott, a muszlim nők igényeinek figyelembe vételével tervezett ruhadarabokat. De nem csak a luxus, hanem a fast fashion márkák is felfigyeltek a lehetőségre, például a Mango és a Zara. Természetesen ezek a kollekciók sem arattak teljes sikert, sok kritika érte az egyszerű, hétköznapi darabokat, amelyek nem illenek az ünnepi alkalmakhoz. Az eddigieken kívül természetesen még bővebb a kínálat a közel-keleti tervezők körében. Azoknak pedig, akik online vásárolnának, még sosem volt egyszerűbb dolguk: a Net-a-Porter már évek óta állít össze “Ramadan edit” válogatást, valamint idén nyílt a The Modist mellett az Ounass is, amely a ruhák mellett szépségápolási és lakberendezési termékeket is ajánl a szent időszakra.

Ebben az évben a Guess, Michael Kors, Marks & Spencer és CH Carolina Herrera kollekciói mellett a Cartier három népszerű illatot, limitált kiadású, díszcsomagolásos formában teszi elérhetővé. Azonban ezeknek a nagy része kizárólag a Közel-Kelet országaiban kerül piacra, illetve az Ounass is csak erre a területre szállítja a termékeit, így az a muszlim nő, aki szeretne Magyarországon ezekből vásárolni, csak korlátozottan, vagy meglehetősen bonyolult úton éri el a limitált kollekciók darabjait. Emiatt sok nem közel-keleti muszlim nőt még mindig nem ér el a hullám, amelyben a márkák vallási előírásokat szem előtt tartva alkotnak. Ez azt jelenti számukra, hogy továbbra is csak az általános kollekciók darabjai közül, tűt a szénakazalban jelleggel tudnak válogatni, mert pláne a nyári darabok – például ujjatlan felsők – a konzervatívabb szemléletű nők számára vallási okokból kizárt viselet.

A böjti hónap alatt folytatódik a ramadáni divatról szóló sorozatunk, amelynek következő részében áttekintettük a világmárkák által a 2017-es ramadánra kiadott kollekciókat.

Felhasznált irodalom:
Fodor Sándor, Muszlim ünnepek, História, 1992/10.               http://www.refinery29.com/2016/06/112630/mango-ramadan-criticism http://www.cairoscene.com/LifeStyle/DKNY-Does-Ramadan http://www.vogue.com/article/dolce-gabbana-hijab-abaya-collection http://www.thenational.ae/blogs/all-dressed-up/cartier-launches-limited-edition-oud-fragrances-for-ramadan

 

 

 

Fashion Theology

Kutatóintézetünk elkötelezett abban, hogy keresse és teoretikus szempontból előkészítse a jövő számára releváns formák, utak és témák felszínre törését, amelyek által a mostanra klasszikussá vált teológiai megközelítések és olvasatok várhatóan radikálisan megújulnak majd. Nem egyszerű vérfrissítésre, újrafogalmazásra, hanem paradigmaváltásokra számítva hisszük azt, hogy a Lélek inspirációi valóban képesek megújítani a Föld színét (Zsolt 103).

Az öltözködés ősbűnhöz csatolt bibliai képét és a számos vallás között a kereszténységre is jellemző negatív testkép benyomásait kiegyensúlyozandó a kereszténység teológiatörténetében ékes példákat találunk arra is, hogy a szépség vagy az öltözködés mint önkifejezés a szó eredeti értelmében evangéliumi. Napjaink társadalmában a legfontosabb kulturális mintázatok egyikeként a divatban olyan egyetemes és intenzív fenomént látunk feltárulni, amely a divattörténeti korábbi szakaszaihoz képest a XX. század második felétől mostanáig egyedülálló módon képes embereket összekötni és szétválasztani, ösztönözni és korrupcióra késztetni. Ezért a divat és teológia, illetve vallástudomány ennek a – börtönben fogvatartottaktól a római pápáig és a populáris kultúrától a magát elitnek tekintő rétegig mindenki által beszélt – nyelvnek a vizsgálatára kell, hogy szegődjön a harmadik évezred elején.

Az öltözködés, amely egyszerre lehet megvallása vagy elfedője a hívő ember identitásának, legélénkebben a népvándorlás kezdete óta a muszlim és keresztény kultúra különbségében érezteti hatását Európában, Ausztráliában és Észak-Amerikában. Ezért Fashion & Theology kategóriánk első posztjait, a ramadán idején, a muszlim hitűek öltözködésének szenteljük.

Fashion Theology