Milyen muszlimnak lenni Magyarországon? Második rész

Mostantól elérhető a Shokoya Mimivel készült fotósorozat és a hozzá kapcsolódó interjú folytatása, amelyben a fókuszt áthelyeztem az élet személyes nézőpontjáról a társadalmira. Az egyéni elvek és meggyőződések csak az egyik oldala Mimi élményeinek, ezekről olvashattunk a cikksorozat előző részében. Így a kendőviseléstől a speciális szépségápolási termékekig sok részletet megismerhettünk, amelyek segítségével önmagát prezentálja.

Ezek a kérdések, amelyekkel lentebb foglalkozunk, rámutatnak arra, hogy a vallásban mennyire meghatározó a közösség részének lenni, illetve arra is, hogy milyen muszlimnak lenni egy nem vallási alapon szerveződött közösségben, legyen az egy tanterem vagy akár egy egész ország. Megkérdeztük Mimit a vallásközi párbeszéddel kapcsolatos tapasztalatairól és a muszlim és kereszény ünnepek alatt szerzett benyomásairól is.

IMG_4212.jpg

Milyen élmény itthon egy muszlim ünnep, és milyen számodra a keresztény ünnepeket tapasztalni? Mennyire követed ezeket?

Itthon nem nagyon lehet érezni a muszlim ünnepi hangulatot, a muszlim közösség elég kicsi, illetve mivel ez mindenkinek, aki nem muszlim ez egy teljesen átlagos nap, így személy szerint nem érzem annyira át. A muszlim közösség természetesen tartja az ünnepet, az ünnep közös reggeli imával kezdődik, utána a gyerekeknek különböző szervezett programok vannak, illetve az emberek ilyenkor a családjaikkal is ünnepelnek, programot terveznek. Természetesen tartom a Ramadánt, böjtölök, igyekszem ilyenkor lelkileg feltöltődni és új, jó szokásokat bevezetni az egy hónap alatt. Ilyenkor a közösség esténként összejár a Ramadán ideje alatt a mecsetben, ahol közösen megtörjük a böjtöt, imádkozunk és beszélgetünk. 

A keresztény ünnepek közül a karácsonyt szép ünnepnek találom, tetszik a hangulata, a díszek, a fények, különlegesek a téli karácsonyi vásárok. Ez mindenki számára fontos ünnep, az emberek készülnek rá és ilyenkor jobban figyelnek egymásra, és ezt lehet érezni a levegőben.

IMG_4386.jpg

Elsősorban az öltözködés, de bármely más identitáskifejező elem kapcsán milyen sztereotípiákkal szembesülsz? Ezek közül mi az, ami megállja a helyét és mi az, amit kritika tárgyává tettél már?

A kendővel kapcsolatban nagyon sok megszólást kaptam már, természetesen nem szeretném részletezni, de gyakran a terrorizmushoz kötik, illetve a származáshoz. Az elmúlt években sajnos számos terrortámadás történt itt Európában is és a világ más részein, és a mai világban a terrorizmust teljesen az iszlám valláshoz kapcsolják. Fontos azt tisztázni, hogy a vallás az égvilágon semmi olyat nem tanít, hogy aki nem az iszlám vallást követi, azt erőszakosan meg kell téríteni vagy meg kell ölni. Úgy gondolom, hogy bármely vallást is nézzük, minden vallás a békére, szeretetre, elfogadásra tanít és a vallás egyfajta iránymutatást ad az életében. Ugyanúgy értetlenül és dühösen állok a történtek előtt, mivel tudom, hogy az én vallásom pont az ellenkezőjét tanítja, Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „A muszlim az, akinek a beszédétől (nyelvétől) és a tetteitől (kezétől) biztonságban vannak az emberek. És az erős hitű muszlim az, aki mellett az emberek biztonságban érzik magukat és vagyonukat.” (an-Naszái). Természetesen lehetne erről rengeteget írni, összességében én úgy gondolom, hogy az számít, hogy az ember hogyan viselkedik és cselekszik, és ha valaki ártatlan emberek életét igazságtalanul és kegyetlenül kioltja, az semmilyen tekintetben nem tekinthető muszlimnak, akárminek is vallja magát.

Sokszor megkérdezték már, hogy kendőben szoktam-e fürdeni, vagy járok-e strandra. Természetesen nem kendővel a fejemen fürdök, elég furcsa lenne. Strandra vagy uszodába nem szoktam járni. Régen, amikor még nem hordtam a kendőt jártam uszodába, úszótanfolyamra, de azóta ezt nehéz megoldani itthon. Volt egy időszak, amikor még a családom vidéken élt, sikerült elintézni, hogy az uszoda bezárása után 1-2 órát csak mi, a családdal bemenjünk, nagyon jó volt. Valaki az úszást úgy oldja meg, hogy ’burkini’-ben jár úszni, ez egy olyan fürdőruha szett, ami eltakarja a teste és hajat is, bár én azért nem járok úszni ebben, mert nekem nem annyira tetszik, illetve sok magyar uszodában, fürdőben nem engedik már hordani. Külföldön sok uszodában vannak olyan órák kijelölve, amikor csak nők úszhatnak, így adnak lehetőséget arra, hogy muszlim nők is ússzannak, sajnos itthon erre nincs lehetőség, vagyis én még ilyenről nem hallottam.

IMG_4457.jpg

Mennyire tapasztalsz párbeszédet a magyar muszlim közösség és a többi vallás között? 

Egyre gyakrabban tartanak vallásközi beszédeket és teremtenek lehetőséget a párbeszédre, véleménycserére különböző programok keretében. Aki érdeklődik a vallás iránt, a Sétaműhely által szervezett városi sétákon van lehetőség jobban megismerkedni az iszlám vallással, vagy felkereshetnek budapesti mecseteket is a kérdéseikkel.

A bemutatott fotókért hálás vagyok Budai Balázsnak illetve Shokoya Miminek.