A granadai Edith Stein Filozófiai Intézet ösztöndíjasaként lehetőség nyílik arra, hogy John Milbank és más politikai teológiával foglalkozó kollégák jelenlétében diszkussziót folytassunk június 26. és július 1-je között politika és teológia kapcsolatáról. Rövid tudósításunk olvasható a legfontosabb mozzanatokról.
Aki követi az európai teológiai élet alakulását, tudhatja, hogy az elmúlt években virulens témává vált politika és teológia kapcsolata, elsősorban például a nottinghami és oxfordi egyetemeken folytatott teológiai kutatások nyomán, amelynek John Milbank az iskolateremtő alakja. Az iskola radikális ortodoxia címen vált ismertté. Érthető, hogy a granadai székhelyű Edith Stein Filozófiai Intézet ötödik nyári egyeteme már csak azért is jelentős nemzetközi érdeklődésre tarthat számot, mert főelőadóként meghívta Milbanket. És valóban, Argentínából és az USA-ból ugyanúgy érkeztek, mint Lengyelországból vagy Romániából a résztvevők. Főszervezőként pedig éppen egy magyar filozófus, Szalay Mátyás munkáját dicséri ez a kiválóan megszervezett esemény.
A kétnapos (péntek-szombat) megelőző négy nap közös liturgiával veszi kezdetét. Ezt követően az első kötetlen találkozást a reggeli jelenti, majd megkezdődik a közös munka. Négy különböző szeminárium következik az előre kiadott szövegek alapján. Mindegyik négy napon át járja körbe a politika és teológia irodalmi, filozófiai, exegetikai és teológiai forrásait. A délutáni szekció öt vagy más napokon hét órakor veszi kezdetét és kilencig folynak a különelőadások és viták. A programot pedig a kilenckor kezdődő vacsora zárja.
A négy szeminárium közül az elsőt mindennap Alison Milbank, igen, ő Mrs. Milbank, tartja, aki Tolkien és Chesterton szépirodalmi munkásságán keresztül vizsgálja azt a résztvevőkkel, hogy a szépirodalom világában milyen theopolitikai prekoncepciók munkálnak. Az emberek közötti társadalmi viszonyok, amelyek például a baráti kapcsolatokon alapulva szerveznek együttműködéseket összevethetőek a kortárs teológiai koncepcióinkkal Alison Milbank szerint. A kapcsolatok tárgyalása nyomán a diszkusszió felhozta a második nap reggelén a Brexit kérdését is. Az Európai Unióról gondolkodva meglepő volt, hogy Alison Milbank úgy nyilatkozott, szerinte az eredetileg keresztény eszmét a gazdaság liberalizációja vitte félre, emiatt nem tud a kapcsolatok teológiai értelemben vett megújításának a tere lenni, jóllehet, a Brexit eredményével ő maga is mélyen elégedetlen.
A második szemináriumot Robert Wozniak vezeti, aki egy az önzetlenségen alapuló újragondolását javasolja a politikáról szóló teológiai gondolkodásának. Az előadó Descartes-ról szóló értelmezése félreérthető volt és hiába próbálta a hallgatóság több ponton kérdéseivel másfelé terelni a vitát, a lengyel előadó ragaszkodott olvasatához. A második szemináriumi alkalom nem tartalmazott ilyen félreértést, mégsem közelítette meg római levélről szóló előadás színvonalát, amelyre rögvest rátérünk. Előtte azonban meg kell még említeni egy másik lengyel szemináriumvezetőt is, Michael Luczewskit, aki első nap egyedül, később Rocco Buttiglionéval közösen tartja II. János Pál politikai teológiájáról szóló szemináriumát. Az első nap kizárólag egy lelkes hagiográfiát hallgathattunk II. János Pál kapcsán, amit azonban sokban árnyalni tud a később színre lépő, valóban izgalmas Buttiglione politikusi és akadémiai tapasztalata is, akit a legfontosabb Karol Wojtyla életrajz szerzőjeként is jegyeznek.
Az első nap egyik fénypontja kétségtelenül a fiatal teológus reménységek egyikének, a granadában tanító Aaron Richesnek és a kanadai székhelyű, anglikán keresztény David Widdicombe-nak a szemináriuma. Témáját tekintve a Római levél politikai teológiai olvasatára vállalkozott ez a jó humorú és mégis elmélyült szeminárium. A Római levél történeti szituációjának radikális komolyan vételére szólították a hallgatóságot, amikor a birodalom középpontjaként aposztrofált korabeli Rómát és az azt vezető császári adminisztrációt az apostoli levél köszöntésének provokatív és hatalmat átértelmező mondataival vetették össze. Kiemelték a feltámadás vörösfonalként visszatérő jelenlétét a levél több fejezetének a záró soraiban, amely feltámadás-téma híd lehet John Milbank politikai teológiájához is. Kitértek a szeminárium vezetői arra is, hogy az apostoli levélben a konkrét közösségi intézkedések és az univerzális teológiai meglátások hogyan adnak mintát az egyéni és a közösségi cselekvés keresztény olvashatóságára. A rómaiak eredetmítoszának, Aeneas apjának történetét összevetve a levél Ábrahámról szóló részével egészen egyedi értelmezésben részesülhetett a hallgatóság. És a kortárs, szekuláris filozófia (Badiou, Zizek etc.) érdeklődése a 7. fejezet törvény-koncepciója kapcsán is terítékre került.
Nagy várakozás előzte meg az esti köszöntő beszédeket követő nyitó előadását John Milbanknek. Milbank előadása, amelyet élénk diskurzus követett, elsősorban a tolerancia fogalomtörténetének felvilágosodást követő modern értelmezését vetette össze a korábbi, patrisztikus és középkori teológiai értelemben idesorolható tolerancia-képekkel. Kitért Európa és a világ feladatai között a muszlim vallással való együttélés megoldandó kérdésére, a vallási tolerancia és általában a vallássosság értelmezésével. Milbank professzor a radikális ortodoxiából már ismert szekularizmus-kritkájának rövid foglalatát is ki lehetett hallani az előadásból, amire a későbbi diszkusszió későbbi vissza is tért. Az előadó előrevítette a következő napokb során tartott mesterszemináriumok témáit is, amelyek meghatározóak abban a történeti és szisztematikus vizsgáladásban, amelyhez a közös munka elvezetheti a résztvevőket.
Shekinah Research Institute for Theology 